Ugrás a fő tartalomra

2015 augusztus - GergőKristóf 2

Nem tudom, másnak is feltűnt-e már, hogy a várandósság alatt mintha lassabban telne az idő, de amint a gyermek (ebben az esetben gyermekek) megszületik/-nek, felpörög a számláló. Mintha tegnap lett volna, hogy hazahoztuk a kórházból a mi két kicsi babánkat, erre itt ünnepeljük a második születésnapjukat, ráadásul egy egyhónapos kishúgival kiegészülve. 

Már nem babák többé. Eltelt két év, és olyan nagyok, bár az arcuk nem egészen nagyfiús még, de vonásaik már elindultak abba az irányba. 

A születésnapjukat banános gyümölcstortával szerettem volna megünnepelni, ami nálunk otthon családi hagyomány, és az egyik kedvenc sütim. Úgyhogy nekiálltam sütni. Mert Anya ilyen kis mazochista, vagy egyszerűen bolond. Vagy csak egy anya, akit a szülés utáni hormondömping amúgy is hiperérzékennyé tett, tehát szükségesnek érzi a saját készítésű tortát, szám szerint kettőt, merthogy két csoda fiacskája született egyszerre. És ez olyan különleges dolog, amit még két év elteltével is szinte lehetetlen feldolgozni. Talán egy élet sem lesz elég rá.

A torták szerencsésen elkészültek és még két-két gyertyát is sikerült összevadászni a mindenes fiókból. A nagyszülőkkel együtt köszöntöttük meg a fiúkat. Igazán jól sikerült a minibuli.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015 augusztus - Testvéri szeretet

Egy kistestvér érkezése mindig megbolygatja egy család életét. Nemcsak a szülőknek, de a nagyobb tesó(k)nak is alkalmazkodniuk kell az új jövevény igényeihez. Az első kistesó rendszerint felborítja a nagyobbik lelkivilágát, ám nálunk az alapszituáció más volt, hiszen nem egy, hanem kettő elsőszülöttünk volt. Így abban reménykedtem, hogy nem lesz nagyon rázós az életünk, miután a fiúk rájöttek, hogy ez a baba ittmarad, hiszen születésüktől fogva megszokhatták, hogy megoszlik a figyelmünk.
Szerencsére, így is lett. Nem voltak nagy hisztik, féltékenykedések. Elfogadták, szerették a kistesójukat. Érdekes volt látni, hogy bontakozik ki a fiúk személyisége már kétévesen. Gergő kevésbé fejezte ki az érzéseit fizikálisan. Olykor odabújt Ilcsihez, de Kristóf volt az igazán "babázós." Ő sűrűbben megpuszilta, ölelgette, bújt oda a kishúgához, vagy elhalmozta játékokkal, még ha Ilcsi épp aludt is.



Ezek a személyiségjegyek a mai napig megvannak. Mindketten nagyon szeretik a babákat, de …

2015 szeptember - Tejpara

A hó elején hívott fel a Mama, hogy van-e fagyasztva anyatejem, mert egy betege keres a barátja újszülött babájának, ugyanis az anyukát tumorral műtik. Szerencsére olyan alkat vagyok, hogy Ilcsi születése után legalább annyi tejem lett, mintha ikreket kellett volna etetnem. Bár szeptemberre abbahagytam a fejést, így is nagyjából másfél liternyi volt lefagyasztva, amit azonnal felajánlottam az apróságnak egy tábla csokiért cserébe.
Még aznap eljött a család barátja, és elvitt úgy egy liter fagyasztott anyatejet. Igazán nagy öröm volt számomra, hogy segíthettem egy kicsit annak az apró gyermeknek, még ha hosszú távon nem is tudtam megoldani a problémát.
Aztán egy pár nappal később jött a nagy döbbenet. Ilcsi egyre többször sírt evés után, amit én hasfájásnak tulajdonítottam. Adtam neki a cseppeket, de csak nem akart hatni. Erre a Mama felvetette, hogy nem éhes-e a gyerek. Teljes megütközéssel mondtam, hogy az nem lehet, hiszen most etettem. Mivel már lazaanyuka voltam, jóideje nem mérl…