Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2014

2013 június - A dolgos mindennapok vége

Mivel nem volt biztos, hogy kihúzom a fiúkkal szeptember közepéig, úgy döntöttem, hogy július egytől leteszem a lantot. Annál is inkább jó döntés volt ez, mert már egyre kevésbé fértem be a recepciós pult mögé, annyira hosszú karom meg nincs, hogy messziről is elérjem a klaviatúrát.  A "váltótársam" Dóri, akit én váltottam ebben a pozícióban két évvel azelőtt, június közepén érkezett. Így nekem a június második fele, és kiváltképp az utolsó hét elég könnyedre sikerült. Furcsa is volt csak ülni a háttérben, és figyelni, hogy dolgozik együtt a két lány a pultban.  Természetesen sejtettem, hogy el fognak búcsúztatni, és mivel a tárgyalófoglalásokat láttam én is, azt is megtudtam az utolsó héten, hogy csütörtök lehet az a nap. Kedves kolléganőim is meglehetősen furcsán viselkedtek aznap, Anna konkrétan elküldött ebédelni, pedig nem szoktam korán enni. Persze nem ellenkeztem, viszont egyre idegesebb lettem. Nem szeretek a középpontban lenni, és valljuk be, ha neked szerveznek bú…

2013 június - 4D Babavízió

Talán az egyik legnehezebb dolog a várandósságban az, hogy nem láthatod a gyermeke(i)d arcát kilenc hónapig, csak találgatsz, hogy miben kire fog hasonlítani. A technika előrehaladtával azonban ma már nem feltétlenül kell kivárni a  kilenc hónapot, hogy megpillanthasd kisbabád arcát, hiszen a 4D-s ultrahang alkalmas arra, hogy viszonylag pontosan leképezze a magzat külsejét.  Egy kuponnak köszönhetően június végén nekünk is lehetőségünk nyílt arra, hogy 3D-s képet láthassunk kisfiainkról. Izgatottan mentünk el az ultrahangvizsgálatra, ami úgy negyven percig tartott, és videofelvétel is készült róla. Mondanom sem kell, hogy úgy 35 percig csak az egyik, az "A" babát (jelen esetben Kristófot) sikerült megtekinteni, a másikuk az ultrahangnak háttal, keresztben feküdt, és semmilyen piszkálásra nem volt hajlandó megmutatni az arcát. Aztán egyszer csak Kristóf mocorogni kezdett, talán rugdosódni is (belőle kitelt, mivel ő azt sem díjazta sosem, ha bal oldalra fordultam éjjel alvás…

2013 június - Csak aktívan!

Rengetegen féltettek engem, hogy hogy fogok én nagy pocakkal felmenni a második emeletre, hiszen a házban nincs lift. Nos, én minden ilyen aggodalmas kérdésre azt feleltem, hogy legfeljebb lassan megyek, de nem kell aggódni, nem fogok belehalni a lépcsőzésbe. Tényleg nem haltam bele. Sőt, egyre kerekedő pocakom ellenére júniusban plébánosunk felhívására még egy "könnyed" erdei "sétára" is elmentünk templomi közösségünk pár tagjával. Az útvonal: Normafa-Tündér-szikla (nagyon szép hely, érdemes ellátogatni ide. Bővebb info itt!)-Jánoshegyi kilátó-Normafa. Egy fél szombat volt, mire megtettük ezt a távot, túraútvonalon, gyalog, természetesen. Csupán egyszer éreztem azt, megmászva egy meredekebb lépcsősort a túraösvényen, hogy most helyben elájulok. Viszont ami még ennél is jobban bosszantott, az az volt, hogy balga módon ennivalót nem vittünk magunkkal a kirándulásra, de aztán mindenért kárpótolt a Libegőnél elfogyasztott életmentő lángos. :)